A burgenlandi Loipersbach magyar neve. A Schreiner-telepből.
Sopron
Sopron és környéke utcanév keresője
Lépcsős utca
Lépesfalvi utca
Lepke utca
A környéken mindenfelé előforduló rovar. Eredetileg a Kutya-hegy utcáira javasolták.
Levendula utca
ismert gyógynövényről
Liget utca
Ágfalva felé van a Liget nevű természetvédelmi terület
Liszt Ferenc utca
A Sopron megyei (doborjáni) születésű zongoraművészről (1811—1886)
Locsmándi köz
A burgenlandi Lutzmannsburg magyar neve
Lófuttató utca
19. sz. végén és a 20. sz. elején itt volt a lóversenypálya
Lóki sor
A burgenlandi Unterfrauenhaid magyar neve
Lomb utca
Lőver körút
Ezúttal nem személynév kíván magyarázatot, hanem egy olyan szó, amely - bár hosszú évszázadok óta használatos - az 1930-as években hatalmas energiákat felszabadító viták tárgya volt. Kisebb részben a tartalma, nagyobbréazt az írásmódja miatt. A növekvő pángermán propaganda kivédésére minden alkalmat megragadtak magyar érzelmű eleink. Egyik ilyen lehetőség volt annak bizonyítása hogy a déli dombokon sorjázó gyümölcsösök, egyúttal nyaralók, lőverként használt német neve az ősi besenyő villa Luer falut rejti, s székely példák alapján lövérnek ejtendő. Így formálták át az összes hivatalos elnevezést (az Alsó-Lövér, Felső-Lövér, Lövér Szálló, s - bár vonakodva - a Lövér uszoda nevét). A kertek azonban a várusházi tisztviselők szóhasználatában éppúgy lőverek maradtak, mint a soproniak többsége számára. Már csak a logika miatt is, hiszen az egykori falunak nincs többes száma. Azóta ugyancsak bizonyosnak látszik, hogy az íjászok kőzsége nem a dombokon terült el, hanem valahol a mai Rákóczi utca környékén. Ezért helyesen cselekedett az önkormányzat, mikor a korábbi Szabadság körutat nem szabdalta föl részekre, s nem erőltette a Lövér nevet, hanem a lővereket összefűző kőrutat Lőver körútnak keresztelte el. Ezen az sem változtat, hogy az utcanévtáblák készítői, felemás megoldással, Lővérként
festették föl. Csupa hosszú ékezettel.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
A lőverek házas gyümölcsöskertek. A szó eredete a bajor löwer (határdomb). Nincs kapcsolatuk a Villa Luer nevű korai középkori faluval.
Lövér—Lőver
Hírlapi viták után 1933. október 8-tól vezették be a városban hivatalosan az addig használt németes Alsó-Lőver, Felső-Lőver, lőverek helyett a Villa Luer feltételezett kiejtése szerinti Alsó-Lövér, Felső-Lövér, lövérek szavakat. A Magyar Tudományos Akadémia helyesírásunkban a Lövér mellett áll ki, de a város a 37/1992. (XII.30.) Kgy. sz. szabályrendeletében a Lőver, lőverek formát használja (a hivatalos utcajegyzékben ma is). Ennek ellenére a táblákon a Lővér alak látható.
További érdekességek a témában a Lőver-Lövér pályamunkámban olvashatók.
Lövész utca
Machatsek Gyula utca
Erdőmérnökhallgató, a második ágfalvi csata (1921. szeptember 8.) hősi halottja
Macskakői utca
Macskakő (Katzenstein) középkori rablóváráról
Madách utca
Madách Imréről (1823—1864)
Magas-bérc kilátó
A Soproni-hegység legmagasabb pontja 557,6m (a magyarországi részen)
Magyar utca
Végében volt a Magyar- vagy Pócsi-kapu (Potschy Gasse: 1431.)
Major köz
A gróf Festetics család majorja volt itt
Makó utca
Sopron testvérvárosáról, Makóról. Ott viszont Sopronról neveztek el utcát