Valószínűleg Fáber Kelemené volt a 16. században. (Fabel?)
Soproni-hegység
Sopron és környéke utcanév keresője
Deák-kút
Fáber-rét
Hétbükkfa
Károly-kilátó
Nyílegyenesen, tehát meredeken kaptat fölfelé a Károly-magaslati út a Városligetivel párhuzamosan, megcélozva a ródlipályát és a Károly-kilátóhoz vezető ösvényeket. Ez a Károly nem utolsó királyunk, akit a tájékozatlanok egy időben a hegy és a torony névadójának hittek. Romwalter Károly nyomdász, később tehetős nyomdatulajdonos, 1877-ben a hegyhátat és a ráácsolt kilátókunyhót önmagáról nevezte el. (Elvégre ő adta
hozzá a pénzt.)
Ennek bizonyítékát a tanácshoz intézett német nyelvű beadványában találjuk meg. Ebből kiderül, hogy „a közóhajtól ösztönözve és a helybeli lakosok és természctbarátok érdekében” azért létesitette a "messzelátótomyot” (máshol glorietteként említik), hogy szaporítsa a szép kirándulási lehetőségek számát a közeli környéken. Az épitkezésben Muck Endre erdőgondnok segítette.
Romwalter nyomdája a Várkerületen volt. Magas színvonalára jellemző, hogy Bécsnek is dolgozott, könyveket adott ki (pl. a Diem levéltárosnak tulajdonított soproni útikalauzt), de újságot is pénzelt. Az Oedenburger Zeitung tárgyilagos hangjával helytörténeti érték maradt a két világháború között is, amikor már az egyesült és részvénytársasággá alakult Röttig-Romwalter nyomda adta ki.
Romwalter hamar visszavonult villájába, maga termesztette rózsái közé. Alfréd nevű unokája kémikus, igen jó előadó, neves soproni egyetemi tanár volt.
A Károly-magaslati út a századforduló körül kapta a nevét.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Eredetileg faépítmény, építtetője, Romwalter Károly nyomdász maga nevezte el magáról. A Winkler Oszkár tervezte mai kőépület: 1936.
Magas-bérc kilátó
A Soproni-hegység legmagasabb pontja 557,6m (a magyarországi részen)
Muck
Éppenséggel nem utcáról lesz alább szó (de miért is nem?). Muck Endre (vagy András) neve egy séta úton, a Lövér Szálló mögötti pihenőről betűzhető ki és akik régebbi térképeket nézegetnek, tudhatják, hogy messze az erdőben van az 517 m-es Nyíres, rajta a hajdani István-menedékház (ma a határőrség üdülője). Szomszédságában állott 1906-tól a vasfüggöny leeresztésêig egy félig kő, félig fa kilátó. Gyönyörűen látszotak onnan a messzi-messzi havas hegyek. Dehát ki volt az, akiről ezt a tornyot elnevezték?
Muck Endre a Szudéta-vidékről származott el Sopronba, amikor a nagyon leromlott városi erdőkben folyó gazdálkodás modernizálásába kezdtek. 1869 után "a város erdeiról a kor igényeinek megfelelô” térképet készíttetnek vele mint "alkalmatos segéddel”. Ebből később turista-térkép is született. A városszépítők, a dunántúli turista egyletiek álmait Muck valósította meg, jelzett utak hálózata, kilátók, padok formájában. Az első világháború végére már 408 km hosszat értek el ezek az ösvények.
A korszerű parkerdó-gondolat első soproni megtestesítóje, a "soproni erdők atyja” indította el a könyék erdőinek a fenyvesítését. Ezt ma már nem fogadjuk olyan nagy örömmel, mint a kortársak, látva a rendezett sorokba ültetett fákat, a nem őshonos fajok egyre tömegesebb pusztulását, de ezen vitatkozzanak a szakemberek. Muck Endre meghatározó szerepét akkor sem tagadhatjuk.
Madasra magyarosított leszármazottai ma is élnek Sopronban és az ország más részein.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Muck Endre erdőgondnokról (1851—1925)
Szalamandra-tó
a környéken gyakori foltos szalamandráról
Természetbarát forrás
Soproni Természetbarátok Turista Egyesülete újította fel a forrás foglalását
TV-torony
televízió adótorony
Várhely
korai vaskori földvár (i.e. 7. század)