Sopron

Éppenséggel nem utcáról lesz alább szó (de miért is nem?). Muck Endre (vagy András) neve egy séta úton, a Lövér Szálló mögötti pihenőről betűzhető ki és akik régebbi térképeket nézegetnek, tudhatják, hogy messze az erdőben van az 517 m-es Nyíres, rajta a hajdani István-menedékház (ma a határőrség üdülője). Szomszédságában állott 1906-tól a vasfüggöny leeresztésêig egy félig kő, félig fa kilátó. Gyönyörűen látszotak onnan a messzi-messzi havas hegyek. Dehát ki volt az, akiről ezt a tornyot elnevezték?
Muck Endre a Szudéta-vidékről származott el Sopronba, amikor a nagyon leromlott városi erdőkben folyó gazdálkodás modernizálásába kezdtek. 1869 után "a város erdeiról a kor igényeinek megfelelô” térképet készíttetnek vele mint "alkalmatos segéddel”. Ebből később turista-térkép is született. A városszépítők, a dunántúli turista egyletiek álmait Muck valósította meg, jelzett utak hálózata, kilátók, padok formájában. Az első világháború végére már 408 km hosszat értek el ezek az ösvények.
A korszerű parkerdó-gondolat első soproni megtestesítóje, a "soproni erdők atyja” indította el a könyék erdőinek a fenyvesítését. Ezt ma már nem fogadjuk olyan nagy örömmel, mint a kortársak, látva a rendezett sorokba ültetett fákat, a nem őshonos fajok egyre tömegesebb pusztulását, de ezen vitatkozzanak a szakemberek. Muck Endre meghatározó szerepét akkor sem tagadhatjuk.
Madasra magyarosított leszármazottai ma is élnek Sopronban és az ország más részein.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)