Célzás az új világ hajnalára és a helybeli termelőszövetkezet nevére. Állítólag dr. Hajnal
Endre ügyvéd, lővertulajdonos neve is szóba került volna.
Sopron és környéke utcanév keresője
Történelmi utcanévjegyzék
Hárs József: "Mesélő utcák Sopronban" című kiadványának virtuális változata.
A kereső segítségével felfedezheti Sopron (Brennbergbánya, Sopronkőhida, Tómalom, Balf) utcáit, tereit. Megtalálja egy adott elnevezés eredetét, illetve a közterület korábbi elnevezéseit. Jellegzetességek címen néhány hajdani és ma is álló érdekes épület, létesítmény olvasható.
Az utcanévjegyzék jelen formájában és tartalmával védett tartalom, másolása tilos!
Az egyes utcáknál szereplő adatok külön természetesen felhasználhatók.
A fotókat Wallon-Hárs Viktor készítette, illetve hajdani képeslapokat is felhasználtunk. A fotók címében szereplő adatok: kép készítési éve + utcanév + képen látható jellemző épület, építmény.
Sopron és környéke utcanév keresője
Győri út
Hajnal tér
Hajnalpír utca
Régi ágfalvi dalárdáról (Morgenrot) elnevezve
Hajnóczy utca
Hajnóczy József jogtudós, jakobinus vértanúról (1750—1795)
Halastó utca
A Nagy-Tómalomtól É-ra lévő, talán római időkből maradt halastó emlékére
Halász utca
A fertői halászok laktak itt
Halászcsárda
Handler Nándor utca
Sopron kiváló múlt századi építésze. Romantikus és histórizáló stílusban városunk képét máig meghatározó sok jeles épületet alkotott, többek között a Széchenyi tér 19. és 21. számú házakat, az Orsolya téri templomot, a Várkerület 77. szám alatti házat, a mai Zeneiskolának helyet adó Russ-palotát (már ez is a múlté - a szerk.) és a Balfi utca 3. sz. házat. Sok építkezésnél apjával, Handler Józseffel működött együtt.
Winkler Gábornak az Akadémiai Kiadónál 1988-ban megjelent "Sopron építészete a 19. században” cimü szép könyve részletesen méltatja működését.
Handler Nándorról a Ravazd utca mögött létesült új kis lakótelep egyik utcáját nevezték el.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Neves soproni építészről (1836—1888)
Harang utca
A mai harangláb elődjéről?
Harangöntő utca
A város nevezetes harangöntő cége emlékére
Harangvirág utca
A környék elterjedt virágáról
Harasztlejtő
Földrajzi név az Ojtózi fasortól D-re lévő területre. (Azóta vannak jelzett utak a
soproni erdőkben.)
Harka vasútállomás
Az innen elágazó Kőszegi HÉV megnyitásakor. (A Sopron—Szombathely vonalon.)
Harkai út
Harka ómagyar név. A község 1945—1990 között Magyarfalva volt. (A régi Kőszegi út felhagyott egyenes szakaszából.)
Hársfa sor
Hársfasora kultúrtörténeti érték
Határdomb út
városhatár dombjairól
Határőr utca
A talán itt állt Luer falu lakói is védték az ország határát
Hátsókapu
A város hátsó bejáratáról. Köznapi elnevezése: Pémüller utca.
Hátulsó utca
Hatvan Ferenc utca
Nem érdektelen előzmények után 1903 telén huszonegy tekintélyes férfiú ült össze egy kisvendéglő különszobájában, hogy megalakítsa a Dunántúli Turista Egyestlletet (DTE). Az értekezlet ősszehívója, előadója, s az egyesületnek haláláig elnöke Hatvan Ferenc volt. A tagok száma, ha nem is mondható mind "kurtanadrágos, hátizsákos” turistának, általában S00 körül járt, 1947. évi betiltásukig. A régi megye turistaútjai, kilátók, menedékházak, útikalauzok jelzik eredményes működésüket.
Hatvan Ferenc Pinkafón (Pinkafeld) született, Budapesten kapta polgári iskolákra szóló tanítói oklevelét. Kismartoni évek után - ahol megtanulta „imádni a természetet” (kapuvári kitérővel) 1887-ben a soproni állami kereskedelmi akadémiára kerül (ma: a „Fáy”). Itt tanárkodik, majd igazgató, 1918-ban kért nyugdíjazásáig. „Fő törekvése volt az ifjúsággal a szabad természetet megkedveltetni” - írják róla ebböl az alkalomból. Ezt a megállapítást ki kell terjeszteni a felnóttekre is. ADTE nem volt szokványos egyesület. Ha nem is tudták tartani az első év 25 egész-, ill. többnapos és 26 félnapos kirándulásainak számát, de végig sokat mozogtak az erdőben; síztek, ródliztak, festették az útjelzéseket, s vigyáztak arra, hogy a komoly hegymászó túrák mellé könnyített vándorlásokat is szervezzenek.
Hatvan Ferencről nevezték el a mai Lővér Szálló helyén állott Hatvan-turistaházat. 1977-ben hoztak határozatot arról, hogy a kusza Lánzséri út egy ága az ő nevét viselje. Kár, hogy ez a döntés máig papíron maradt.
Az anyakönyv szerint 1929. január 16-án de. 1/4 10-kor halt meg. Előbb az evangélikus temetőben temették el, nem sokkal később a katolikusba került.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Hatvan Ferencről (1860-1929)
Magyarázatok
A jegyzék tartalmazza az alábbi közterületeken kívül a város hagyományosan névvel illetett részeinek (pl. Kuruc-domb), lakótelepeinek és jellemző építményeinek (pl. Károly-kilátó) listáját is.
Előforduló közterületfajták:
- aluljáró (nálunk kettő csak vasúti sínek alatt, illetve egy helyen vegyesen vasúti sínek és közút alatt, — pl. Terv utcai vasúti aluljáró)
- átjáró, ill. átjáróház (két utca összekötése vasúti síneken, kapualjakon, udvarokon át — általában nincs külön nevük, hivatalos semmiképpen, — pl. „Fórum”-átjáró)
- dűlő (külterületen lévő százados földútból, — pl. Erdburger dűlő)
- köz (utcákat összekötő utcácska, — pl. Bünker János Rajnárd köz)
- park (zöldterület a határoló házak nélkül, — pl. Szent István park)
- sétány (sétálóutca, — pl. Füredi sétány)
- sor (csak az egyik oldal van beépítve, — pl. Kismartoni sor)
- tér (házsorral határolt térség, — pl. Széchenyi tér)
- út (laza beépítés, — pl. Városligeti út)
- utca (zárt sorú beépítés, — pl. Kolostor utca)
Közlekedési szempontból megkülönböztetjük a zsákutcát (pl. Pázmány Péter u.) a tovább kiépítetlentől, az utóbbinál csak a kiindulást adom meg (pl. Felső sor—).
Vannak érdekes — történelmileg kialakult — elnevezések, pl. Előkapu, Ikvahíd, Jégverem. Különleges eset az Ógabona téré, annál is inkább, mert a számozása (és mai formája) inkább utca (számozása okán említhetnénk a Deák teret is).