Sopron
Sopron és környéke utcanév keresője
Botanikus-kert
Botond utca
A honfoglalás kori buzogányos vitézről
Brand-major
Régi városi tulajdon volt
Brennbergi út
Brennbergvölgyi Tábor
Bünker János Rajnárd köz
Néprajztudós. Keresztneveit a németek Johann Reinhardnak írják, a másodikat Raimundnak is. Svájci szülőktől Karintiában született, Felsőlövőn végezte el a tanítóképzőt. Magyarul itt és Győrött tanult meg. A soproni evangélikus elemi iskola tanítójaként oktatta a gyerekeket kézügyességre (slöjd volt a neve a tárgynak), erről könyvet írt. A nyári szünetekben Nyugat-Magyarország és Ausztria parasztházait kutatta, rajzolta, fényképezte. Főleg a hienc népmeséket gyűjtötte, s magyar néprajzi munkákat fordított németre.
A soproni múzeum néprajzi anyagából a horvát, német szobaberendezéseket, a harkai vendéglő kármentős ivóját ő gyűjtötte. Egyik főőre a Deák téri Lenck-villában 1913-ban nyílt múzeumnak.
Hirtelen és korai halála (1914 novemberében hunyt el, 51 éves korában) jelentős néprajzi munkáit szakította félbe. Talán ezért is van az, hogy német nyelvterületen még ma is nagyobb a híre, mint nálunk a múzeum falain kívül. Most is egy svájci egyesület segít a kutató és múzeumberendező tudós széleskörű elismertetésében.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Svájci származású soproni tanító, néprajzos és múzeumőr (1863—1914)
Camping
Lövér Kemping
Cházár András tér
Gömör megyei evangélikus család fia. Az ügyvédi pályán indult el, ám erről lemondott akkor, amikor a Kalapos király elrendelte, hogy az ügyvédek ezentúl kereseteiket csakis német nyelven nyújthatják be a törvényszékeknél.
1790-től a magyar öntudatot és nyelvet védő megyei szervezetben tevékenykedik mint főjegyző. Tüzes szónoklatai az önkényuralom ellen dôrögnek. Sopronhoz legközelebb tanulmányai során jutott: Pozsonyban jogászkodott, utána Győrött tanulta az ügyvédi mesterséget.
"1799-ben ő volt a váczi siketnéma intézet legelső tervezője s kezdeményezője, e czélra 50 ezer forintot gyűjtött és azt maga ezerrel növelte” - írják róla. E tárgyban fogalmazott munkája nyomtatásban a következő címet kapta: „Kőnyörgő
levél, melyet segedelemnyujtás végett nyujtott a váczi siketnémák nevelőházának nevében a segedelem beszedő. Kassa, 1802."
A „jólészi” előnevű fériú családnevét 'császár'-nak kell ejteni. A terecske, ahol szép emléktáblája van, a Tóth Antal utca vége felé, a Siketnéma Intézet oldalában található. Korábban - 1950 előtt - Tóth Antal tér volt a neve. Érdekessége, hogy egyetlenegy házszáma sincs.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Cházár (ejtsd: császár) András ügyvédről, a siketnéma intézetek támogatójáról (1745—1816)
Ciklámen út
Erdeink nevezetes, védettségét 1933-ban kezdeményezett, 1955-től védett virágáról
Citadella utca
A Citadella-parkról
Citadella-park
Az Egeredi-dombon létesített park, támfallal
Csalogány köz
Másképpen fülemüle nevű madárról.
Csányi utca
Csányi Jánosról (Hans Tschany), Sopron 1670—1704 közötti eseményeinek
krónikásáról.
Csarnok utca
A Várkerületről ide helyezett, félig lefedett piacról.
Csata utca
Az 1921. szeptember 8-i, második ágfalvi csatáról
Csatkai Endre utca
A tudós helytörténész-múzeumigazgatóról.
Csávai utca
A burgenlandi Stoob magyar neve
Csengery utca
Csengery Antal újságíróról (1822—1880)
Csepel utca
A csepeli Weiss Manfréd-gyár (tűgyár) telepéről
Cseresznye sor
A lakótelep helyén gyümölcsös volt. (Felső része Sopronbánfalvához tartozott, ezt
nevezték el Csalogány köznek)