Az utcák ábécérendjében a számítógép az i-hez sorolja, pedig valójában a rómaiak négyes sorszámával jelölt Árpád-házi királyunkról van szó. Gyermekként lépett trónra 1272-ben, s éppen szeretett cimborái, a kunok gyilkolták meg 1290-ben. Sok jót nem jegyzett föl róla a történelem. Ezek egyikéért a Habsburgok lehettek hálásak neki. Bécs központú, sok évszázados uralmuk kezdetét számították attól a csatától, amelyben Kun Lásfló csapatai segítették őket győzelemhez. Holtan maradt a Morva mezején az az Ottokár cseh király, akivel kevéssel előbb Sopronnak gyűlt meg a baja.
Mi is történt 1273-ban? Az ellenség árulás folytán a falakon belülre került, s hogy megszilárdítsa hódítását, gyermekeket
szedett túszokul. Ezek sorsával nem törődve, a soproniak a felszabadításukra érkező magyar uralkodó előtt megnyitották
kapuikat. Húségükre emlékezve a király 1277-ben oklevélben adományozott városi kiváltságot nekik. Így lett váras helyből
várossá Sopron, a székesfehérváriak mintájára fogalmazott jogokkal. Egyúttal a besenyő íjászok villa Luerje, meg az
udvarnokok földje bővítette birtokaikat.
Tanulság: nem az ajándékozó jelleme, hanem a jogállása a fontos. No és természetesen az ajándék, amitől ez a civitas századokkal később fidelissima lehetett.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
IV. László királyról, aki a városi jogállást adományozta Sopronnak (uralkodott: 1272—1290)