Eredeti nevén Radákovits József, egy Tolna megyei uradalom ispánjának a fia. Viharos tanulóévek után joggyakornok Sopronban, később ügyvéd Győrött. Már ottani joghallgatő korától ismert gunyoros stílusú újságcikkei révén. Írói nevét is ezért kapta. (Gereben = deszkába vert acél fogakból álló eszköz, kender, len stb. tisztítására.) Fricskái elől a konzervatív és zárkózott, túlnyomóan német nyelvű és kisvárosi gondolkodású soproni polgárság sem menekülhetett. Még az olyan "ártatlan” tó sem, mint a Fertő. Szerinte olyan „mint egy téntadisznó a' papíron".
A szabadságharc idején Arany Jánossal együtt szerkeszti a Nép barátját. Világos után - mivel eltiltották az ügyvédeskedéstől - csak írással és szerkesztéssel foglalkozik. Jókai mellett a legnépszerűbb író az önkényuralom éveiben, de rendetlen életmódja miatt anyagi viszonyai mindvégig ziláltak maradnak. Ez műveinek hevenyészett szerkesztésén, felületességén is meglátszik. Pedig ízes stílusa, anekdotázó kedve, a reformkor Dunántúlját feltérképező hosszabb-rövidebb munkái ma is értéket jelentenek. Ő nevezte a tanítókat a nemzet napszámosainak. (Széchenyi Istvánt pedig a nemzet legelső napszámosának.)
Az 1930 óta létező Levente utca kapta a háború utáni első névváltoztatási hullámban az ő nevét. A Lőver körút átépítésekor meghosszabbították annak felhagyott egeredi-dombi szakaszával.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
A Vas Gereben írói álnevű Radákovits Józsefről (1823—1868)