A felvidéki Homonnán született. Nagyapja katonaorvosként Belgiumból vándorolt be. A pesti egyetem jogi karának hallgatója. 1836-37-ben Nyugat-Európában jár tanulmányúton. Az Akadémia levelező, majd tiszteleti tagja, 1885-től pedig
elnöke.
1843-44-ben a királyi városok ügyének egyik legerélyesebb szószólója az Országgyűlésben. Az első felelős magyar kormány kőzlekedési minisztériumában államtitkár, azonban a szabadságharc kitörése után külföldre távozik, s csak 1850-ben jön haza. Az orosházi kerület Deák-párti képviselője, majd alispán Békés megyében. Itt „alapját vetette meg a viczinális vasutak mai rendszerének".
1872-tól haláláig vallás- és közoktatásügyi miniszter. A középiskolák tanügyi reformja fúződik - többek között - a nevéhez. 1875. június 8-i rendeletével nyolcosztályossá bővítette és érettségivel zárta le a reáliskolai képzést. Ez vonatkozott az 1876-ban államosított soproni községi főreáltanodára is. (Ma: Széchenyi Gimnázium.) Ugyancsak nagy része volt a soproni állami leánygimnázium létrejőttében. (Ma: „a József Attila”.) - Több cikluson át a város országgyűlési képviselője.
A róla 1934-ben elnevezett terecske a Lépesfalvi út végében, a Jereván-városrész szélén található, egy óvoda tövében.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterről (1817—1888). Sopron ország-
gyűlési képviselője. Sopronban van eltemetve.
