A királyi neveltetésű fiatalember vadászaton, vadkan által pusztult el, még apja életében, aki pedig őt szánta utódjául. Jámborságának jutalmaként a katolikus egyház - édesapjával és nevelőjével, Gellért püspőkkel egy időben - szentté avatta, és nevének napját ünneppé nyilvánította. Történt pedig ez az esemény 1083-ban, pápai felhatalmazásra, a székesfehérvári zsinaton.
Szent Imrének soproni vonatkozásairól a mi századunkig nem tudunk. 1928-ban viszont egy országos szervezet, a "Szent Imre” Főiskolai Internátus Egyesület felépíttette a bánya-, kohó- és erdőmérnök-hallgatóknak szánt kollégiumát, a
vasúton túli új városrész egyik, még névtelen terén.
A Wälder Gyula műegyetemi tanár által feltámasztott, tehát neobarokk stílusban Budapesten megtervezett létesítményt
Hárs György építészmérnök, okl. építőmester kivitelezte. A kétemeletes épületben a főiskola (majd egyetem) diákjai közül akkoriban közel százan kaphattak elhelyezést. Az átadás után két évvel hozták meg a határozatot a városházán, hogy a papok vezette főiskolai kollégium elötti térség Szent Imre nevét víselje.
Természetes, hogy a kommunistáknak egyik első dolguk volt a névtáblák lecserélése. A bolgár pártvezérnek, Dimitrovnak neve 1945-ben került a falra. Akkor még fényesen ragyogott a nagypolitika egén. Ez persze még nem indokolja a választást. Más magyarázat azonban nincs.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
A Szent István fiáról elnevezett kollégiumról kapta eredetileg a nevét