Gömör megyei evangélikus család fia. Az ügyvédi pályán indult el, ám erről lemondott akkor, amikor a Kalapos király elrendelte, hogy az ügyvédek ezentúl kereseteiket csakis német nyelven nyújthatják be a törvényszékeknél.
1790-től a magyar öntudatot és nyelvet védő megyei szervezetben tevékenykedik mint főjegyző. Tüzes szónoklatai az önkényuralom ellen dôrögnek. Sopronhoz legközelebb tanulmányai során jutott: Pozsonyban jogászkodott, utána Győrött tanulta az ügyvédi mesterséget.
"1799-ben ő volt a váczi siketnéma intézet legelső tervezője s kezdeményezője, e czélra 50 ezer forintot gyűjtött és azt maga ezerrel növelte” - írják róla. E tárgyban fogalmazott munkája nyomtatásban a következő címet kapta: „Kőnyörgő
levél, melyet segedelemnyujtás végett nyujtott a váczi siketnémák nevelőházának nevében a segedelem beszedő. Kassa, 1802."
A „jólészi” előnevű fériú családnevét 'császár'-nak kell ejteni. A terecske, ahol szép emléktáblája van, a Tóth Antal utca vége felé, a Siketnéma Intézet oldalában található. Korábban - 1950 előtt - Tóth Antal tér volt a neve. Érdekessége, hogy egyetlenegy házszáma sincs.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Cházár (ejtsd: császár) András ügyvédről, a siketnéma intézetek támogatójáról (1745—1816)