Győr város hivatásos fényképészei 1844—1948 között

Bevezetés

Elég nagy bizonyossággal állítható, hogy 1844 az az esztendő, amikor Győr városában először tűnik föl dagerrotípista. 1839. augusztus 19-étől, a találmány párizsi bejelentésétől számított öt év és kerek két hónap így a hátrány, ami nem jelent nagy lemaradást.

A „négy folyó városa” ekkor még inkább püspökségéről és iskoláiról nevezetes, de közlekedési adottságai révén egyre gyorsabban fejlődik. Akár lakosságának számát és életszínvonalát, akár gazdasági életét nézzük. Utak, később vasutak középpontjában, vízi út közelében vonzáskörzete már századunk elején kiterjedt Sopron vármegye keleti részére. Ezt jelzi a győri cégek hirdetéseinek túlsúlya a Csornán és Kapuvárott szerkesztett Rábaközi Közlönyben (1898--1914), vagy a kereskedelmi és iparkamara Bach-korszakbeli – kilenc dunántúli megyére kiterjedő – szervezetének fokozatos összezsugorodása, s ezzel egy időben a helyiek önállósulása.

Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy belássuk, mi az előnye egy városnak a faluval szemben, akár a társadalmilag, műveltségileg együvé tartozók körét, akár az ipari, kereskedelmi hátteret figyeljük meg. Fokozott mértékben állott ez Győrre, már akkor is, amikor ebbe az állam kevéssé szólt bele (gondoljunk csak az 1896-ban alapított Vagon-gyárra).

Az erősen iparosodott Győr akkor kezdett szomszédai fölé nőni, amikor a trianoni béke és a velencei egyezmény következtében Sopron is, Moson is elvesztette nyugati területeit. Előbb (1923-ban) megalakult – Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék címen – a Győr törvényhatósági jogú szab. kir. városból és megyéjéből, Moson megye megmaradt részéből és a Rajka környéki, korábban Pozsonyhoz tartozott községekből álló egység, majd a második

világháború után, 1950-ben, Sopron hozzácsatolásával, a mai Győr- Sopron megye, Győrrel mint székhellyel.

Ezek az először jórészt spontán folyamatok a szocializmus építésének megkezdése óta közigazgatási, áruelosztási, politikai eszközökkel elért tudatos fejlődéssé változtak át, s erős szívó hatást mutatnak a város közeli és távoli környékére egyaránt.

Az előbb felvázolt földrajzi, gazdasági és politikai tényezőknek megvolt a maguk hatása a fényképezés itteni történetére is, amint azt a továbbiakban látni fogjuk.