Sopron és környéke utcanév keresője

Történelmi utcanévjegyzék

Hárs József: "Mesélő utcák Sopronban" című kiadványának virtuális változata.

A kereső segítségével felfedezheti Sopron (Brennbergbánya, Sopronkőhida, Tómalom, Balf) utcáit, tereit. Megtalálja egy adott elnevezés eredetét, illetve a közterület korábbi elnevezéseit. Jellegzetességek címen néhány hajdani és ma is álló érdekes épület, létesítmény olvasható.

Az utcanévjegyzék jelen formájában és tartalmával védett tartalom, másolása tilos!
Az egyes utcáknál szereplő adatok külön természetesen felhasználhatók.

A fotókat Wallon-Hárs Viktor készítette, illetve hajdani képeslapokat is felhasználtunk. A fotók címében szereplő adatok: kép készítési éve + utcanév + képen látható jellemző épület, építmény.

Sopron és környéke utcanév keresője

Fűzfa sor

Település:
Honnan hova tart:
Ösvény utca—Lackner Kristóf utca
Elnevezés hatályba lépése:
1940
Elnevezés eredete:

Az Ikva menti fasorról

Jellegzetességek:
Itt volt a Nagyuszoda és a Kisuszoda

Galagonya köz

Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Felsőlövér út—Kőfejtő út
Elnevezés hatályba lépése:
1910
Elnevezés eredete:

A rózsafélék családjának fajokban gazdag nemzetségéről

Jellegzetességek:
Szép sövényes köz

Gáspár utca

Település:
Honnan hova tart:
Erdei malom köz—
Elnevezés hatályba lépése:
2003
Elnevezés eredete:

A bibliai három bölcs egyike

Gazda utca

Település:
Honnan hova tart:
Szent Mihály utca—Híd utca
Elnevezés hatályba lépése:
1947
Elnevezés eredete:

Eredeti neve Widem formában: plébániához tartozó föld, adomány, de lehet az ónémet
Wydből is, ami kivágott fát jelent (Wiede = fűzfa)

Korábbi elnevezések:
Wieden: 1255., akkor zsákutca, megnyitása a Híd utca felé: 1906

Gensel Ádám utca

Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Ágfalvi úti lakótelep, Fényi Gyula utca—Szőlőskert utca
Elnevezés hatályba lépése:
1997
Elnevezés eredete:

Gensel János Ádám városi főorvosról (1677—1720)

Gesztenyés körút

Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Hajnal tér—Ady Endre út
Elnevezés hatályba lépése:
1950
Elnevezés eredete:

A közeli nagy szelídgesztenyésről

Jellegzetességek:
Az alján vályogház. Régi kis házak, gyümölcsösök. Átjáróház elágazással a pálos-karmelita kolostorhoz.

Giczy köz

Település:
Honnan hova tart:
Árpád utca—Balfi út
Elnevezés hatályba lépése:
1897
Elnevezés eredete:

Az egyik ottani ház egykori tulajdonosáról

Gidapatak utca

Település:
Honnan hova tart:
Harkai országút—Brand-major
Elnevezés hatályba lépése:
2003
Elnevezés eredete:

A Brand-major (volt városi major) felé vezető útból. Végében folyik a Gida-patak. Lakótelep. Az ottani lakók kérték.

Gloriett (Vas-hegy)

Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Vas-hegy

Gólya utca

Település:
Honnan hova tart:
Ravazd utca—Handler Nándor utca
Elnevezés hatályba lépése:
1993
Elnevezés eredete:

A nálunk sajnos már alig-alig előforduló madárról

Gombocz Endre utca

Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Koronázódomb -- zsákutca
Elnevezés hatályba lépése:
2009
Elnevezés eredete:

1882-1945 között élt természettudós, botanikus. A város Evangélikus Líceuma Főgimnáziumában tanult és érettségizett, ahol édesapja az intézmény igazgatója volt. Gazdag tudományos munkásságának első alkotása a „Sopron vármegye növényföldrajza és flórája” című mű.

Görbehalom-telep

Település:
Honnan hova tart:
Brennbergbánya előtt, a Brennbergi út két oldalán
Elnevezés hatályba lépése:
1932
Elnevezés eredete:

A bányászok nyugdíjas telepét akkor kezdték építeni

Gulyás - gyalogos átjáró

Település:
Honnan hova tart:
Várkerület 25.—Rózsa utca
Elnevezés hatályba lépése:
1700
Elnevezés eredete:

A Katolikus Konvent udvarán

Gurító köz

Település:
Honnan hova tart:
jeltelen közterek között
Elnevezés hatályba lépése:
2001
Elnevezés eredete:

Bányászati műszó

Gyár utca

Az utóbbi évtizedek zűrzavaros tulajdonviszonyainak jellemző példăja. 1967-ig - térképen és utcanévjegyzékben rögzített - nyílegyenes útvonal a vele párhuzamosan kiépült Höflányi (1927) és Selmeci (1919) utcák közötti területen. A Flandorffer (1886) - ma: Táncsics - és Lackner Kristóf (1896) utcákat kötötte össze. Keletről a hajdani Ferenc József (48-as) gyalogsági (ma: határőr-) laktanya épületsora (1889) szegélyezi, nyugatról viszont a Gázgyár (1865), folytatásaképpen pedig a Villanymű (1898).
Az útból mára mindössze egy parkolónak használt beugrás maradt a déli torkolatnál. A Wittnyédy utcára néző Soproni Bútoripari Kisszővetkezet (1948-ban alakult Soproni Asztalos- és Faipari Ktsz néven) északról rácsos kapuval zárja le a közteret. A kereszteződéstől északra húzódó szakaszt 1973-74-ben foglalta el a Pamutipar („Soproni Pamutipar Rt.” alapítása, 1922 óta; 1948-ban államosították). A valós helyzetet vette tudomásul a város, mikor nem sorolta be az utcát 1987-ben az országosan vezetett számítógépes kimutatăsba. Ezért maradt ki a legutóbbi (1988-as és 1991-es) utcanévjegyzékekből is.
1991. november 23-án azonban egy csapásra megváltoztak a viszonyok: megnyílt a „Margaréta” - bevásárlóközpont. Vezetősége kiírta, hogy ők pedig a Gyár utca 2. Bejárat a gyárudvaron át, a „Pamut” portája mellett. Érthető: a közönség Ausztriából onnan érkezik.
És hol az 1-es? Miért ne lehetne a S0-PRINT! Úgyis bővítik, a parkoló felé. Propagandának sem rossz, ha a két házszámot együtt emlegetik.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)

Település:
Honnan hova tart:
Wittnyédy utca - Flandorffer utca találkozásától
Elnevezés hatályba lépése:
1991
Elnevezés eredete:

Gázgyár (1865)

Gyepű utca

Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Ágfalvi úti lakótelep, Heimler Károly utca—Csata utca
Elnevezés hatályba lépése:
1996
Elnevezés eredete:

A honfoglalók és a nyugati ellenség közötti puszta sáv - a gyepű - ezen a vidéken húzódott

Gyertyamártó utca

Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Keleti ipartelep. A Szappanfőző körútból Délre—
Elnevezés hatályba lépése:
2002
Elnevezés eredete:

A Kőfaragó tér közelében volt Kremser-féle Első Szappan- és Gyertyagyárról

Gyiróti utca

Település:
Honnan hova tart:
Győri út—Fraknói utca
Elnevezés hatályba lépése:
1927
Elnevezés eredete:

A burgenlandi Kroatisch Geresdorf magyar neve

Gyöngyvirág utca

Honnan hova tart:
Csemetekert sor—Borostyán utca
Elnevezés hatályba lépése:
1974

Gyóni Géza utca

A róla készült gúnyrajzon széles karimájú fekete kalapban, bársonygalléros malaclopóba burkolódzva néz szembe velünk a daliás alkatú, bohém lelkű kőltó. Emléktábláját azonban csak a figyelmes szem veszi észre az Orsolya tér benyílójában, a hajdani lakása helyén épült ház falán. Áchim Mihály gyóni, ill. dabasi evangélikus lelkész fia. A Magyar Irodalmi Lexikon szerint Sopronban látogatta a teológiát, más - szintén megbízható - források Pozsonyıól tudnak. Tény az, hogy Röttig Odo hívására 1910-ben elszegődőtt a Soproni Napló c. napilaphoz. Szeretett volna szerkesztő lenni, de a tulajdonosnak csak írói vénájára volt szüksége. Ezért kapcsolatuk nem volt éppen fe1hőtlen, s a költő egy időre állásnélkül is maradt. Barátai - Ágoston Ernő festőművész, Kugler Alajos levéltáros, Rábel László újságíró és mások - segítségére szorult. Így is télvíz idején előfordult bizony, hogy ágyban töltötte a napot és versesköteteivel fűtötte a szobát. Stílusa némiképp Adyra emlékeztet; nem volt ideje kiforrni magát.
Sopronban jelent meg Cézár, én nem megyek c. háborúellenes verse. 1912-ben hátat fordított a városnak, s elment a Bácskába lapot szerkeszteni. A nagy háborúban elöbb lelkesen, később kiábrándultan vett részt. (Az ostromlott Przemisl várából írta a Csak egy éjszakára c. híres versét.) Fogságba esett és Krasznojarszkban halt meg, éppen 33. születésnapján.
Sírversében maga jelöli ki helyét az irodalomban:
„Véres harcok verték fel hírét,
De csak a béke katonája volt.”
Utcáját, amelyet 1958-ban neveztek el róla, sivár, szürke házak szegélyezik a Magyar utcától a Deák térig.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)

Település:
Honnan hova tart:
Kőfaragó téri lakótelep, Móricz Zsigmond utca—Deák tér
Elnevezés hatályba lépése:
1958
Elnevezés eredete:

Gyóni Géza költőről, aki soproni újságíró (is) volt (1884—1917)

Magyarázatok

A jegyzék tartalmazza az alábbi közterületeken kívül a város hagyományosan névvel illetett részeinek (pl. Kuruc-domb), lakótelepeinek és jellemző építményeinek (pl. Károly-kilátó) listáját is.

Előforduló közterületfajták:

  • aluljáró (nálunk kettő csak vasúti sínek alatt, illetve egy helyen vegyesen vasúti sínek és közút alatt, — pl. Terv utcai vasúti aluljáró)
  • átjáró, ill. átjáróház (két utca összekötése vasúti síneken, kapualjakon, udvarokon át — általában nincs külön nevük, hivatalos semmiképpen, — pl. „Fórum”-átjáró)
  • dűlő (külterületen lévő százados földútból, — pl. Erdburger dűlő)
  • köz (utcákat összekötő utcácska, — pl. Bünker János Rajnárd köz)
  • park (zöldterület a határoló házak nélkül, — pl. Szent István park)
  • sétány (sétálóutca, — pl. Füredi sétány)
  • sor (csak az egyik oldal van beépítve, — pl. Kismartoni sor)
  • tér (házsorral határolt térség, — pl. Széchenyi tér)
  • út (laza beépítés, — pl. Városligeti út)
  • utca (zárt sorú beépítés, — pl. Kolostor utca)

Közlekedési szempontból megkülönböztetjük a zsákutcát (pl. Pázmány Péter u.) a tovább kiépítetlentől, az utóbbinál csak a kiindulást adom meg (pl. Felső sor—).
Vannak érdekes — történelmileg kialakult — elnevezések, pl. Előkapu, Ikvahíd, Jégverem. Különleges eset az Ógabona téré, annál is inkább, mert a számozása (és mai formája) inkább utca (számozása okán említhetnénk a Deák teret is).