Árpádházi Szent Margitról, a plébánia névadójáról (1242-1270)
Sopron és környéke utcanév keresője
Történelmi utcanévjegyzék
Hárs József: "Mesélő utcák Sopronban" című kiadványának virtuális változata.
A kereső segítségével felfedezheti Sopron (Brennbergbánya, Sopronkőhida, Tómalom, Balf) utcáit, tereit. Megtalálja egy adott elnevezés eredetét, illetve a közterület korábbi elnevezéseit. Jellegzetességek címen néhány hajdani és ma is álló érdekes épület, létesítmény olvasható.
Az utcanévjegyzék jelen formájában és tartalmával védett tartalom, másolása tilos!
Az egyes utcáknál szereplő adatok külön természetesen felhasználhatók.
A fotókat Wallon-Hárs Viktor készítette, illetve hajdani képeslapokat is felhasználtunk. A fotók címében szereplő adatok: kép készítési éve + utcanév + képen látható jellemző épület, építmény.
Sopron és környéke utcanév keresője
Szent Margit út
Önsanyargató élete javarészt a Dunának azon a szigetén pergett le, amelyet később róla neveztek el. IV. Béla királyunk erős hitű leánya a domonkos apácák szigorú reguláinak vetette alá magát. Legendájának magyar fordítása értékes művelődési és nyelvemlékünk. Ezen alapul az 1989. évi Ünnepi Hetek nagy barlangszínházi sikere, Kocsis István Árpádházi Szent Margit (Az áldozat) c. tragédiájának ősbemutatőja.
Sopronhoz a „dőmés” barátok révén van köze. Kéttornyú templomukhoz ragasztott rendházukban a béke utolsó perceiben határozták el a terjeszkedést. Előbb felépítették kertjük végében a Credo-házat (hiába keressük: bomba zúzta szét),
majd - a Lőverek aljában - a Juliáneumot. (Névadója Julianus barát, aki még a tatárjárás előtt rátalált a Volgán túli magyarokra.)
A papneveldének szánt épületet rövidesen az egyik menekülő nyilas minisztérium foglalta le, a háború után pedig nyugdíjas pedagógusok otthonává alakították át. A vele összeépített egykori villában működik a Szent Margit-plébánia. Ennek vezetője - 300 hívével együtt - kérte a hozzájuk vezető út átkeresztelését, ami 1991 tavaszán meg is történt.
A Szent Margit utca korábbi neve (Gesztenyés út) már 1988-ban eltűnt, amikor Becht Rezső soproni író táblái kerültek fel a kerítésekre. A legújabb változtatás nyomán az író visszaszorult a felső szakaszra. Az irodalom csak bent a városban tartja magát: a hajdani Domonkos utca Móricz Zsigmonddal szemben alulmaradt a szavazáskor.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Mikoviny utca—Becht Rezső utca
Elnevezés hatályba lépése:
1991
Elnevezés eredete:
Korábbi elnevezések:
Gesztenyés út: 1910., Becht Rezső u.: 1988. Ennek az első része
Jellegzetességek:
Részben gyalogos út lépcsővel, korláttal. Templom és plébánia, Pedagógus Nyugdíjas Otthon (volt Julianeum), védett park
Szent Mihály utca
Település:
Honnan hova tart:
Halász utca—Híd utca
Elnevezés hatályba lépése:
1991
Korábbi elnevezések:
Sankt Michaelisgassen: 1459., Szent Mihály utca a Dorffmaister utca—val együtt: 1869., Kellner Sándor u.: 1950., megerősítve: 1959., Pozsonyi út: 1969.
Jellegzetességek:
Szent Mihály-templom (13. századtól); Szent Jakab- kápolna (13. század); bejárat a régi temetőbe; Két mór-ház
Szentlélek utca
Település:
Honnan hova tart:
Ikvahíd—Sas tér
Elnevezés hatályba lépése:
1869
Korábbi elnevezések:
A Rózsa utcával együtt mint Rosengassen: 1420., Heiligen Geist Gasse: 1777.
Jellegzetességek:
Városplébánia, Szentlélek-templom (13. század)
Szerb Antal utca
Település:
Honnan hova tart:
Akácfa sor—Erdőszéli utca
Elnevezés hatályba lépése:
1985
Elnevezés eredete:
Az író (1901—1945) itt halt meg munkaszolgálatosként
Korábbi elnevezések:
Kisbalfi utcából
Sziget köz
Település:
Honnan hova tart:
Balfi út—Paprét
Elnevezés hatályba lépése:
1886
Korábbi elnevezések:
Inselgasse. Korábban Kondás vagy Csordás köz / Haltergassl
Szikla utca
Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Ady Endre út—Ady Endre út
Elnevezés hatályba lépése:
1950
Elnevezés eredete:
Sziklás volt kőfejtő mellett (Nándor-magaslat)
Korábbi elnevezések:
Megerősítve: 1959. Korábban Kőfejtő út
Jellegzetességek:
Kőfejtő feletti Mária-kápolna (1936), a Hősi temetőhöz vezet
Szilvás út
Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
? -- Erdőalja
Elnevezés eredete:
korábban szilvás volt itt
Színház utca
Település:
Honnan hova tart:
Várkerület—Petőfi tér
Elnevezés hatályba lépése:
1886
Elnevezés eredete:
A város 1841-ben épült és oldalával az utcára néző második kőszínházáról
Korábbi elnevezések:
Grabenrunde, É-i része Fischplatz: 1865 előtt, Ferenc Ferdinánd u.: 1914., ismét Színház u.: 1927.
Szitakötő utca
Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Virágvölgy. A Völgy utcából K felé elágazó zsákutca
Elnevezés hatályba lépése:
2005
Elnevezés eredete:
Két pár szárnyú, nagy szemű ragadozó rovar. Eredetileg a Kutya-hegy utcáira javasolták.
Szív utca
Település:
Honnan hova tart:
Lóki sor—Kuruc körút
Elnevezés hatályba lépése:
1948
Elnevezés eredete:
A kórházzal kapcsolatos név
Korábbi elnevezések:
Handler Nándor utca: 1939., javaslat 1969-ben: Dr. Király Jenő utca
Szobor sétány
Település:
Honnan hova tart:
Ferenczy János utca—Selmeci utca (A „Vas-Villa” iskola bejáratától)
Elnevezés hatályba lépése:
2011
Elnevezés eredete:
Szobrok (Földi Lőrinc, Rozsondai Károly, Vermes Miklós, Walter Mihály)
Jellegzetességek:
Nincs házszáma
Szög utca
Település:
Honnan hova tart:
II. Rákóczi Ferenc utca—Újteleki utca
Elnevezés hatályba lépése:
1869
Elnevezés eredete:
Helyesen: Szöglet utca
Szőlős utca
Település:
Honnan hova tart:
Ravazd utca—Agyag utca
Elnevezés hatályba lépése:
1939
Elnevezés eredete:
A közeli szőlőterületekről
Szőlőskert utca
Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Kutya-hegy. Lomb utca—visszakanyarodik a városhatár mentén az Erdei malom közhöz
Elnevezés hatályba lépése:
1950
Elnevezés eredete:
Errefelé is voltak már régen is szőlők
Korábbi elnevezések:
korábban Kert utca Sopronbánfalván
Szüret út
Település:
Városrész Sopronon belül:
Honnan hova tart:
Virágvölgy. Virágvölgyi út—városhatár
Elnevezés hatályba lépése:
1992
Elnevezés eredete:
A szőlőkben fontos eseményről
Tallián utca
Település:
Honnan hova tart:
Csengery utca—vasúti sínek
Elnevezés hatályba lépése:
1934
Elnevezés eredete:
Tallián (Tallyan) Péter polgármesterről (1677—80.)
Támfa utca
Település:
Honnan hova tart:
a Bányamester közre merőlegesen
Elnevezés hatályba lépése:
2001
Elnevezés eredete:
A bányászat műszava
Táncsics utca
Az 1848-ban fogságából kiszabadított Stancsics Mihál, a parasztforradalmár köziró és néptanító sokfelé járt az országban, sőt Nyugat-Európában. Arról azonban nem tudunk, hogy Sopronban is megfordult volna. A Magyar Irodalmi Lexikon szerint a nemzetiségekkel szembeni álláspontja türelmetlen, soviniszta. Nevezetes röpirata Kiáltó szó a kormányhoz és a népnevelőkhöz az elnémetesedés tárgyában (1871). Talán ezért is került a neve 1948-ban éppen az egykori Somfalvi út elejének tábláira, kiszorítva onnan a „német” Flndorffer Ignácot (róla 1886-ban nevezték el).
Flandorffer a soproni kapitalizmus egyik vezéralakja, a Városszépítő Egyesület megszervezője, az utcájára néző Gázmű
egyik létrehozója volt (1865). A szénből előállított városi gázt főzésre (fűtésre) és világításra is használták, míg a villany ki nem szorította. A két üzem 1898-tól Soproni Világítási és Erőátviteli Rt. néven - egymás mögötti telephelyen - magáncégként működött 1921-ig. Ettől kezdve a városé volt Sopron Város Világítási és Erőátviteli Vállalat elnevezéssel. 1949-ben a villamosművet államosították. A gázgyártás csak 1966-ban került ki a tanács felügyelete alól.
Erre az utcára nyílt Flandorffer pincészete. A szerteágazó pincerendszert ma is a régi célra hasznosítják. - Nevezetes épületcsoport a határőr- (korábban 48-as) laktanya is. 1889-ben építtette a tőrvényhatóság.
(Forrás: Hárs József - Akikről utcát neveztek el Sopronban, 1992)
Település:
Honnan hova tart:
Kossuth Lajos utca—Somfalvi út
Elnevezés hatályba lépése:
1948
Elnevezés eredete:
Táncsics Mihályról (1799—1884)
Korábbi elnevezések:
A Somfalvi út ezen szakaszából Flandorffer u.: 1886.
Jellegzetességek:
A „Szürkék” temploma
Táncsics-major
Település:
Honnan hova tart:
a Somfalvi úton, a Kossuth-major után
Elnevezés hatályba lépése:
1949
Elnevezés eredete:
Volt termelőszövetkezeti major
Magyarázatok
A jegyzék tartalmazza az alábbi közterületeken kívül a város hagyományosan névvel illetett részeinek (pl. Kuruc-domb), lakótelepeinek és jellemző építményeinek (pl. Károly-kilátó) listáját is.
Előforduló közterületfajták:
- aluljáró (nálunk kettő csak vasúti sínek alatt, illetve egy helyen vegyesen vasúti sínek és közút alatt, — pl. Terv utcai vasúti aluljáró)
- átjáró, ill. átjáróház (két utca összekötése vasúti síneken, kapualjakon, udvarokon át — általában nincs külön nevük, hivatalos semmiképpen, — pl. „Fórum”-átjáró)
- dűlő (külterületen lévő százados földútból, — pl. Erdburger dűlő)
- köz (utcákat összekötő utcácska, — pl. Bünker János Rajnárd köz)
- park (zöldterület a határoló házak nélkül, — pl. Szent István park)
- sétány (sétálóutca, — pl. Füredi sétány)
- sor (csak az egyik oldal van beépítve, — pl. Kismartoni sor)
- tér (házsorral határolt térség, — pl. Széchenyi tér)
- út (laza beépítés, — pl. Városligeti út)
- utca (zárt sorú beépítés, — pl. Kolostor utca)
Közlekedési szempontból megkülönböztetjük a zsákutcát (pl. Pázmány Péter u.) a tovább kiépítetlentől, az utóbbinál csak a kiindulást adom meg (pl. Felső sor—).
Vannak érdekes — történelmileg kialakult — elnevezések, pl. Előkapu, Ikvahíd, Jégverem. Különleges eset az Ógabona téré, annál is inkább, mert a számozása (és mai formája) inkább utca (számozása okán említhetnénk a Deák teret is).